2014. április 27., vasárnap

Magyarország-Románia 7-2 (1945)


A díszpáholyban Szakasits Árpád és Rákosi Mátyás, a Szociáldemokrata Párt és a Kommunista Párt vezére fél 4 után néhány perccel elfoglalja a helyét. Csak úgy zeng az egész pálya a „Barátság!” és „Szabadság!” felkiáltásoktól.

Pontosan fél 4 után tíz perccel hatalmas taps közepette fut ki a pályára a két csapat. A magyar csapat fehér mezben, piros keresztcsíkkal, mellükön a címerrel, a románok sárgahajtókás piros mezben játszanak. A választás a románoknak kedvez és háromnegyed 4 órakor, enyhe széllel szemben Zsengellér indítja útnak a labdát. 


forrás: labdarugo.be



Gólgyártás már az első félidőben


Kezdés után azonnal Rudasnak kell hazaadással mentenie Reuter elől. Újabb román támadás után sem a jobboldali határjelző, sem a játékvezető nem veszi észre Fábián lesállását. Biró nehezen tisztáz. A 4. percben Ion hatalmas lyukat rúg, a nagy lendület azonban labdástól együtt a vonalon túlra viszi a balszélsőt.

Hatalmas iramot diktálnak fiaink. Nyers újabb elfutása után éles lapos lövést ereszt meg. Boros elvetéssel szögletre tolja. A 8. percben megszületik a vezetőgólunk. A balszárnyunk támadásából dobáshoz jutunk. Sárosi III. fut a bedobáshoz.

A románok nem számítanak a hatalmas bedobásra, annál inkább Hidegkuti, aki behelyezkedik a hatosra. Béla labdája valóban egészen a jobbösszekötőig száll, Hidegkuti félfordulatból ballal pompás lövést küld a jobb felső sarokba. 1:0 Magyarország javára!

A vezetőgól szárnyakat ad a magyar csapatnak. A 10. percben Zsengellér futtatja Hidegkutit, akinek hatalmas bombáját Boros ragyogó elvetéssel védi. Nagy a magyar csapat fölénye. Puskás ragyogó sarokcsele nagy közönségsikert arat. A 18. percben itt a második magyar gól.

Zsengellér vezeti a labdát, Ritter vár, hogy mit csinál a magyar csatár. „Abel” amikor 25 méterre megközelíti a kaput, gyilkos erejű bombát ereszt meg. A labda a jobb lécről pattan át a baloldali kapufára. Már mindenki bent látja, de az erős pörgés kiviszi a kapuból. A szemfüles Puskás ott terem és mintegy 4 méterről a balsarokba vágja. 2:0 Magyarország javára!

Egyelőre nem sokat mutat a román csapat. Szórványos támadásai a balszélső Reuter lesén akadnak el. A 18. percben is a lesen álló Reuter kapja a labdát. A játékvezető a határbíró jelzését nem veszi figyelembe. Reuter elfut, Csikós kétségbeesetten rohan ki kapujából, a labda Rudas és Bíró között jobbra pattan és a berohanó Fábián nyugodtan lő a hálóba. 2:1-re javítottak a románok.

Elkeseredett magyar támadás a válasz a gólra. Hidegkuti azonban az égbe lő. A 20. percben formás román támadás fut. Fábián Pecsovszkihez játszik. A balösszekötő Reuternek engedi át a labdát, aki tisztán tör Csukás kapujára. A magyar kapus kifut, lábbal akar tisztázni, ez sikerült is, közben a két játékos a földön fekve összeakaszkodik. Rudas a feltápászkodó román játékost lökdösni kezdi. Csúnya jelenet!

A 25. percben bedobás után Puskás les gyanúsan vette át egy labdát, a játékvezető határozottan továbbot int. A kis összekötő ragyogóan kígyózik át a védőkön, majd Zsengellérnek ad, aki ügyes csellel becsapja Iont és nyolc méterről laposan lő a balsarokba. 3:1 Magyarország javára!

A románok változtatnak. Spielman lejön és Incze II áll be a helyére. Mindjárt heves román támadás fut a pályán. Bíró löki Mariant, Bakuc veszélyes szabadrúgása a kapufa mellett álló Biró melléről pattan szögletre. Fábián küldi be a labdát, a felugró Csikóst Pecsovszki a földre rántja. Nemcsak a játékvezető, hanem Csikós is figyelmezteti a román játékost.


A 32. percben itt a újabb magyar gól. Nyers fut el a szélen, beadása a 16-oson belül álló Gluricani kezén csattan. Nem vitás a 11-es. A románok tiltakoznak, de hiába. Rudas áll a labdának és halálos biztonsággal küldi élesen a jobb alsó sarokba. 4:1 a magyarok javára.

Most ellenállhatatlan a magyar csatársor. Puskás a Hidegkutitól kapott labdával rakétaszerűen robban ki, faképnél hagyja Bakucot, végül azonban magasan fölé lő. Újabb Puskás-lövést a léc alól húz le Boros.

A 39. perc meghozza az ötödik gólunkat. Zsengellér-Hidegkuti-Sipos a labda útja. Ritter és Sematoc már-már szereli a szélsőt, de Sipos nála szokatlan eréllyel veti magát a labda után és azt megszerzi. A hatos sarkáról laposan átvágja a baloldalra. Nyers jól fut a labdára és két lépésről a jobb alsó sarokba pofozza. Már 5-re vezetünk.

Dicséretreméltó a románok küzdeni tudása. Az újabb magyar gól sem töri le őket. Incze II előreadása Rudas lábáról becsúszik, szögletre menne a labda, de Csikós bravúros vetődéssel védi.
– Ez volt a legveszélyesebb lövés, amit Csikós védett – hallani a lelátón.
Valóban eddig csak ez a lövés adott komoly munkát a válogatott kapusnak.

A 43. percben Sematoc hosszú labdával futtatja Reuert, a balszélső beadása Pecsovszki tisztán találja és a balösszekötő jobbal félmagasan küldi a jobb sarokba a labdát. 5:2 Magyarország javára. Az utolsó percekben még egy-két magyar támadás fut, de a vendégek hárítanak.

Szünetben
:
Rákosi Mátyás és Szakasits Árpád beszédet intéztek a közönséghez

A szép játékra ügyelünk – a II. félidőben


Szünet után az első támadást a románok vezeti Fábián révén. A jobbszélső beadása azonban magasra sikerül. Választámadásunk a 3. percben veszélyes helyzetet teremt Boros kapuja előtt. Nyers azonban kivár és oda a nagy helyzet. Egy ideig hullámzó a játék, az is többnyire a románok térfelén folyik. A 14. percben Biró miatt szabadrúgást rúgnak a románok a 16-os vonaláról Fábián magas lövését biztosan védi Csikós.

Két percig a románok szoronganak, de gólhelyzetet nem tudnak teremteni. A 16. percben Csikós kiadásával Zsengellér fut a szélen, belül hárman is tisztán állnak, ő azonban túlságosan előreadja a labdát és így az a kapus zsákmánya lesz.

Pecsovszkival a középen sokkal jobban megy a román csapatnak a játék. Igaz, hogy a magyar csapat most már inkább a szép játékra fekteti a súlyt. A 19. percben gyönyörű Puskás-Nyers-Zsengellér támadás fut, de Nyers túlfut a vonalon. A következő percben parázs magyar támadás végén Boros csak másodszorra tudja a kapu torkában a labdát megkaparintani Hidegkuti elől.

Még ebben a percben a lesen álló Zsengellér lábáról pattan el sokat ígérő helyzetben a labda. Nyers óriási lendülettel megy át a védőkön, hátragurít, de Puskás a földbe rúg. A 21. percben gólra váltjuk fölényünket. Puskás ugrik ki, a hátvéd kézzel próbálja visszahúzni, de az összekötő kiszakítja magát és a kifutó kapus mellett laposan a hálóba lő. 6:2 Magyarország javára!

A gól után Marian csúnyán belelép Lakatba. A szőke fedezet sántikálva játszik tovább. A nagy magyar nyomás közben a 29. percben Fábiánt a keresztező Szűcs taccsra szereli. A bedobás után Incze II újra Fábiánt futtatja, akinek beadása a lesen álló Marianhoz kerül. A román összekötő fütty után, a leálló védelmünk mellett lő a hálóba. A gól érvénytelen, a románok élénken tiltakoznak.

A románokon egyre jobban kiütközik a fáradtság. Még Rudas is a románok 16-osa tájékán tanyázik. A 34. percben is Rudas ad be a jobbszélről. Ritter csukaugrással menti szögletre a beadást. Csatáraink és fedezeteink szemet gyönyörködtetően továbbítják „fű alatt” a labdát.

A 37. percben Hidegkuti remekül sarkal Ion és Pecsovszki között Puskáshoz és a balösszekötő nagyot lő, a labda a jól helyezkedő Boros ölében hal el. Az előrehúzódott és cselezgető Szűcstől Farkas elveszi a labdát, Rudas csak nehezen tisztáz. Fedezeteink szünet nélkül küldik újabb rohamra csatárainkat. A 41. percben Zsengellérnek a 16-osról küldött bombáját Boros Bravúrral üti a léc alól szögletre.

Sipos beívelt labdája veszélyesen száll a túlsó sarokra, a román kapus ismét szögletre öklöz. Most Nyers küldi be a labdát. Hidegkuti pompásan megy fel érte és Kalmár-szerű „felhőfejessel” küldi a bal szélső sarokba. 7:2 Magyarország javára!

Erélytelen román ellentámadás csak a válasz újabb gólunkra, gyengén gurít Csikós kezébe. Azután Bakuc rossz passzal csípi el Sárosi III. Nyersnek ad, balszélsőnek Ion szereli. Az utolsó percben Puskás szökteti Nyerset, aki éppen beadni készül, amikor a játékvezető a mérkőzés végét jelzi.
Szögletarány: 8:3 (3:2) Magyarország javára.




 247. hivatalos válogatott mérkőzés
helyszín: Budapest, IX. ker., FTC Stadion
nézőszámok:info.frf.ro: 35.000
Népsport: 35.000
nso.hu: 35.000
  1. 1 - 08' Hidegkuti Nándor
    2 - 015' Puskás Ferenc
    2 - 117' Fábián Ferenc
    3 - 125' Zsengellér Gyula
    4 - 132' Rudas Ferenc (11-es)
    5 - 139' Nyers István
    5 - 243' Perényi-Pecsovszky József
    6 - 266' Puskás Ferenc
    7 - 286' Hidegkuti Nándor
Magyarország MagyarországRománia Románia
  1. Csikós Gyula
  2. Rudas Ferenc
  3. Szűcs Sándor
  4. Bíró Sándor
  5. Sárosi Béla
  6. Lakat Károly dr.
  7. Sipos Vilmos
  8. Hidegkuti Nándor
  9. Zsengellér Gyula
  10. Puskás Ferenc
  11. Nyers István
  1. Boros Aurél
  2. Ghiuriţan Remus 46' »
  3. Ion Vasile
  4. Ritter József
  5. Băcuţ Gheorghe
  6. Szegedi-Simatoc Miklós
  7. Fábián Ferenc
  8. Marian Bazil
  9. Sárvári-Spielmann Ferenc 46' »
  10. Perényi-Pecsovszky József
  11. Reuter Nicolae
cserék
  1. 46' » Incze II. László
  2. 46' » Farkas Gyula
szövetségi kapitány:
Gallowich Tibor
szövetségi kapitány:
Braun-Bogdan Coloman

2014. április 17., csütörtök

Magyarok a Barcáért

Néhány hete mutatták be Kocsis Tibor rendezésében a Magyarok a Barcáért című dokumentumfilmet, mely hamarosan moziban is látható lesz és DVD-n is meg lehet majd vásárolni spanyol, angol és magyar felirattal.

Kocsis Tibor, a film rendező-producere a film sajtótájékoztatóján elmondta, egy külföldi útja során ismerkedett meg Kubala nevével, a kiváló labdarúgó mítoszát pedig szeretné bemutatni a magyar közönségnek, amely még kevesebbet tud róla. Hozzátetette, a katalán klubban már a legendás Kubala, Kocsis, Czibor hármas előtt szerepeltek magyar játékosok, akiknek szintén hatalmas szerepe volt abban, hogy a gárda ma a világ egyik legjobbja. Kocsis Tibor az előkészületekkel kapcsolatban megjegyezte, a kutatások már öt évvel ezelőtt elkezdődtek, maga az alkotás pedig másfél éves munkát igényelt. (MTI)

A film trailerét itt tudjátok megnézni:


2014. április 15., kedd

Villámcsapások a focipályán

Mindannyian emlékezünk Fehér Miklósra vagy Zavadszky Gáborra, akik a futballpályán vesztették életüket, de rajtuk kívül léteznek olyan halálesetek is, amelyek bár a focival kapcsolatosak, mégsem betegség vagy sérülés miatt következtek be.

forrás: helyitema.hu

1967. július 16-án Kiss László, a Budafok játékosa életét vesztette, miközben egy villámcsapás érte a pályán. Három év múlva hasonló sorsra jutott Szucsányi András is, aki az MTK játékosaként hunyt el, szintén villámcsapás következtében. 

A közelmúltban is történt hasonló tragédia, de szerencsésebb végkifejlettel. 2012-ben Agyagosszergény–Szergény labdarúgó-mérkőzésen két játékos is kórházba került, miután beléjük csapott a villám. Vajda Dávid és Mező Norbert eszméletvesztésük után kórházba kerültek, de egy hosszabb pihenőt követően mindketten felgyógyultak a nem mindennapi "sérülésből". 

A villámcsapás persze nem csak magyar futballistákat ér utol, tavaly januárban az  ukrán ”Csernomorec” (Odessza) csapatot szállító repülőgép egy viharfrontba került és villám csapott a gép jobb szárnyába. A Törökországba tartó utasszállító ezután sikeresen landolt és a fedélzetén senki nem sérült meg.

2014. április 8., kedd

Makarenko

Mészáros József visszaemlékezése

forrás: ulloi129.wordpress.com

A Ferencvárosban játszott néhány pedagógus, mégpedig a két Csanádi, Henni Géza, Lakat Karcsi...Éppen ezért az 1948-as pedagógusnapra a Fradit hívták meg az egriek egy bemutató mérkőzésre. A vezetőség nem szimpatizált a gondolattal, mert a bajnokság miatt féltette a játékosokat, végül mégis megállapodtak, hogy kisebb csapatok labdarúgóival kiegészítve, hat Fradi-játékos - a fentieken kívül még én és Kéri Karcsi - utazik a történelmi városban, amelynek gárdája abban az időben a területi bajnokságban futballozott.

De hát ki legyen a vezetőnk? Ez volt a kérdés, mert a Ferencváros vezetői távolmaradtak. Lakat Karcsi- akinek mindig voltak használható ötletei- azt javasolta, hogy a B-közép vezérszurkolóját, Zsilka Sanyit kérjük fel erre a feladatra.
Zsilka barátunk pedig boldogan vállalta.

Megjelent a pedagógus-válogatott Egerben és óriási közönségsikert aratott. Nagyszerű ellátásban részesültünk, a banketten egy U-alakú asztalnák kegalább százan ünnepeltünk, mondanom sem kell, hogy a fő helyen Zsilka Sanyi ült. Valamilyen rangot kellett adnunk neki, és Henni Géza azt találta ki: ő a budapesti tankerületi igazgató. Pincérből avanzsált igazgatóvá.

Zsilka egyik oldalán Henni Géza ült, hogy ha a helyzet úgy kívánja, tudjon súgni neki-, a másik oldalán a Heves megyei tankerületi főigazgató foglalt helyet.
Az Egri Bikavér meghozta a jó hangulatot. A "két" igazgató már jócskán összebarátkozott, tegeződtek is, amikor a társalgás átcsapott a futballról a pedagógiára.
-És mondd, kérlek - kérdezte a helyi főigazgató Zsilka Sanyitól-, mi a véleményed Makarenkóról?
Abban az időben vált nálunk divatossá Makarenko új pedagógiai irányzata.
-Makarenko...Makarenko... - gondolkozott Zsilka Sanyi. - Melyik? ...Az, amelyik a második félidőben balszélsőt játszott?...
Henni Géza beesett az asztal alá, majd elnézést kért a főigazgatótól, amiért Zsilka Sanyi túlságosan sokat ivott. Szó, ami szó, eléggé betintázott.

Honnan tudhatta volna szegény vezérszurkolónk, hogy ki is az a Makarenko? Ő csak arra emlékezhetett, hogy többször is cserélt az Eger, s a második félidőben 9:0 után a szépítő gólt az újonnan beállt balszélső lőtte...
Talán sohasem hallott Makarenkóról...

(forrás: Kő András-Török Péter: A magyar futball anekdotakincsei)

forrás: tempofradi.hu

2014. április 7., hétfő

Szűcs Sándor tragédiája

Tegnap elhunyt Kovács Erzsi énekesnő, aki 1948-ban ismerkedett meg Szűcs Sándor válogatott labdarúgóval, az Újpest kiváló játékosával. Szűcs háromszor lett bajnok a Lilákkal, a válogatottban pedig 19-szer szerepelt. 
Kovács Erzsi

Szerelmük tragikus véget ért, hiszen amikor el akarták hagyni az országot (Olaszországba próbáltak menekülni, Szűcsöt az AC Milan hívta),  tőrbe csalták őket. Szűcs Sándort 1951-ben "hazaárulás, fegyvercsempészés és csoportos szökés" vádjával alapján koncepciós perben halálra ítélték. Szűcs még a siralomházból kijuttatott egy cédulát Szusza Ferencnek, ami ez állt: "Halálra vagyok ítélve, mentsetek meg!" Szusza Puskás segítségét kérte, ám későn érkeztek, addigra Szűcs Sándort 1951. június 4-én felakasztották.


forrás: fourfourtwo.hu


Kovács Erzsit szintén elítélték, ő 4 év börtönbüntetést kapott.

Kapcsolatuk történetét filmen is feldolgozták 2006-ban, Szobolits Béla rendezésében, Miért?! Egy tragikus szerelem története címmel.

2014. április 4., péntek

Évszádos történet: Újpest-Ferencváros rangadó


Ferencváros–Újpesti Dózsa 2–2, 1970. november 8., Népstadion, telt ház. Az újpesti Horváth József szögletre ment Szőke István (FTC) elől. Az idény végén a lila-fehérek két ponttal megelőzték az ősi riválist, így ők örülhettek a bajnoki címnek (Fotó: Kovács Gyula, MTI)
Az első Ferencváros–UTE mérkőzésre 1905. február 19-én került sor. A találkozót Weisz Ferenc duplájával 2-0-ra a zöld-fehérek nyerték, akik abban az évben a bajnoki címet is megszerezték, a klub történetében már másodszorra. Az FTC még első otthonában, a Soroksári úti pályán fogadta az ekkor még vidéki csapatnak számító újpestieket (a IV. kerületet 1950-ben csatolták Budapesthez). Ma már furcsán hangzik, de a két csapat szembenállásnak egyik gyökere éppen ez, vagyis egyfajta vidék–főváros ellentét volt. Az Üllői úton 1911-ben csapott össze először a két gárda, a házigazdák 7-1-re nyertek. A kezdeti időszakban egyébként is a Fradi dominált, az első Újpest-győzelemre a két fél huszonharmadik meccséig, 1917. június 24-ig kellett várni (4-1).
Mindkét együttes elmondhatja magáról, hogy sikerült egy találkozón nyolc gólt szereznie a nagy rivális ellen. A Ferencváros 1950-ben (akkor épp ÉDOSZ néven) győzte le 8-1-re a Budapesti Dózsát. A mérkőzésen az Aranycsapat két tagja, Kocsis Sándor és Czibor Zoltán is három gólig jutott, a fennmaradó két találat pedig annak a Deák „Bamba” Ferencnek a nevéhez fűződik, aki két évvel később már a lila-fehérek csatáraként szerzett győztest gólt a rangadón. Az Újpest történetének talán legfényesebb győzelmére pedig 1976-ban, egy kettős rangadó keretében lejátszott meccsen került sor. A Népstadion 50 ezer nézője előtt az öt gólig jutó Fazekas László vezette újpestiek 4-3-as félidő után 8-3-ra nyertek. A klubnál tettek róla, hogy a nem mindennapi győzelem tényleg emlékezetes maradjon, hiszen a Megyeri úti stadionújság hosszú évekig a 8:3 nevet viselte. Egészen tavaly szeptemberig, amikor a zöld-fehérek felett aratott 6-0-s diadal után, Mészöly Géza akkori vezetőedző ötletére 6:0-ra keresztelték át.
Bár nem bajnoki találkozó, de ide kívánkozik a Magyar Kupa 1933-as fináléja is. Ez a mérkőzés hozta a legtöbb gólt az összes eddigi Fradi–Újpest derbi közül, igaz erre csak a zöld-fehérek háza táján emlékeznek jó szívvel, a meccs ugyanis 11-1-es ferencvárosi győzelemmel zárult. Az újpestiek azonban egy ekkora pofon után is fel tudtak állni, három nappal később ugyanis a mindent eldöntő bajnokit megnyerve begyűjtötték a bajnoki címet. A korabeli tudósítások szerint a tízgólos vereséggel záruló kupadöntő után a lila-fehérek ügyintézője, Langfelder Ferenc a következőket mondta: „Úgy érzem, hogy fennállása óta ma viselte el a legnagyobb, legsúlyosabb vereséget az Újpest. Fáj ez a vereség, de meghajlunk a jobb előtt, s gratulálunk legyőzőnknek, a Ferencvárosnak. Kiáltsatok újpesti fiúk a Ferencváros csapatára háromszoros éljent!” Ez persze már nagyon távoli. És nem csak időben.
Göröcs János

A Ferencváros és az Újpest mindig emlékezetes csatát vívott. Göröcs János, alias Titi, az újpestiek kiválósága és Rákosi Gyula, az FTC nagyszerű játékosa több alkalommal is pályára lépett egymás ellen. Göröcs János soha nem felejt el egy 1970-es mérkőzést. „Teltház előtt Újpesten játszottunk a Fradi ellen, és öt perccel a befejezés előtt 2-1-re ők vezettek. Ekkor sikerült kiegyenlítenem, és 2-2 lett. A közönség jó része már elindult hazafelé, belenyugodva a döntetlenben, amikor hosszú átadással indítottam Fazekas Lacit, aki belőtte középre a labdát, és a jó ütemben érkező Dunai Anti a hálóba vágta. A szurkolók jó része már csak a stadionon kívül hallhatta a győztes találatot követő üdvrivalgást. Nagyon sok alkalommal játszottunk egymás ellen, és mindig a labdarúgás ünnepe volt ez a rangadó. De ami még fontosabb, akkoriban nem voltak atrocitások a két tábor között, mert a sport az sport, és nem háború. Nagyon reménykedem, hogy most is a labdarúgás dominál majd, nem pedig a szurkolói összecsapások. Mellesleg, azt sohasem gondoltam, hogy ez a találkozó alsóházi rangadó lehet.


Rákosi Gyula

Rákosi Gyula szintén azt vallja, hogy a labdarúgás játék és nem háború, annak ellenére, hogy minden focista úgy megy ki a pályára: nyerni akar. Ő egy, a Népstadionban közel százezer néző előtt játszott 1967-es meccset idézett fel. Érthetően: a zöld-fehérek 3-0-ra verték az újpestieket, és gólt is sikerült rúgnia. Rákosit elszomorítja, hogy a mai Újpest–Fradi rangadókon nem a játék a domináns, hanem az, hogy melyik tábor csinál balhét. Az lenne szép, ha a pályán dőlne el a meccs, és nem a pályán kívül, mert nem ellenségek a szurkolók sem, és a labdarúgók sem, hanem ellenfelek – vallja. Szomorúnak tartja, hogy a két csapat nem a tabella elején, hanem az alján várja ezt a mérkőzést, ám bízik benne, mindkét együttes „kimászik majd a gödörből”.


Mezszámozás 1950-től

Ez a kép az 1950. május 3-i Népsportban jelent meg, amikor is már jól látható a magyar játékosok mezszáma.


Mezszámozás még 1949-ben sem volt a válogatottnál – pedig a korabeli olasz–magyar, valamint a magyar–bolgár meccs felvételein látszik, hogy az ellenfél  futballistái már számozott szerelést húztak magukra. A mezszámok terjedése lassú, de folyamatos volt a harmincas évek óta (több hazai klub is számozott mezt készíttetett, mondván, hogy az a „menő”), ám az MLSZ hivatalosan csak 1950-ben csapott az asztalra, és február 15-én kötelezővé tette a számozást.


Így hát a kvízkérdésre, hogy Puskás Ferenc milyen számú mezben volt először válogatott, a válasz a „semmilyenben”. 1954-től a világbajnokságokon már állandó mezszámozás is volt – a vb-döntőt a magyar csapat Grosics Gyula (1) – Buzánszky Jenő (2), Lóránt Gyula (3), Lantos Mihály (4) – Bozsik József (5), Zakariás József (6) – Czibor Zoltán (11), Kocsis Sándor (8), Hidegkuti Nándor (9), Puskás Ferenc (10), Tóth Mihály (20) összeállításban veszítette el 3:2-re – e fináléban is a meggypiros mez feszült a mieinken.

(nemzetisport.hu)

2014. április 3., csütörtök

Cseh II László (1910. április 4.-1950. január 18.)

Cseh II László (forrás: tempofradi.hu)

Varázslatos technikájú virtuóza volt a labdarúgásnak. Váratlan megoldásaival, testcseleivel szinte a kétségbeesésbe kergette az ellenfél védőit. Az improvizációkon kívül rendkívüli gólerősség jellemezte játékát. Sokoldalú labdarúgóként a csatársor szinte minden posztján megfordult, csak a bal szélen nem szerepelt. A megbízhatóság azonban nem tartozott az erényei közé: gyakran egy-egy bravúrmeccs után a következő találkozón szinte észrevehetetlen maradt a pályán. Beceneve "Matyi" volt, az elnevezés eredete azonban bizonytalan, számtalan adoma kering erről. A pályán kívül is bohém fiatalember volt, nem vetette meg az élet örömeit.

A III. ker. TVE-ben tűnt fel, a BSE-ben folytatta, onnan került a kpr három klasszisklubjának egyikébe, a Hungáriába. A kék-fehérek színeiben 1931 és 1939 között kétszer volt bajnokcsapat tagja (1935-36, 1936-37), kétszeres gólkirály (1935:23 gól, 1937: 36 gól) és Magyar Kupa-győztes (1932). Összesen 184 bajnokit játszott, 197 gólét lőtt a Hungáriában. Pályafutása levezető korszakában szerepelet a Kispest FC, a Szeged AK és a Gamma FC színeiben is.

A válogatott legnagyobb sikeréről lemaradt: a 22-es keretbe nevezték ugyan, de biztonsági tartalékként itthon maradt, nem utazhatott társaival a vb-ezüstöt hozó franciaországi világbajnokságra.

(forrás: Dénes Tamás-Rochy Zoltán: A magyar labdarúgó-válogatott története)