2013. április 29., hétfő

Plakát 1928-ból



Plakát Blum Zoltán (Ferencváros) és Fogl Károly (Újpest) "jutalomjátékáról", vagyis búcsújáról 1928-ból. Bár a mérkőzés végül egy hatalmas felhőszakadás miatt elmaradt, a plakátot sikerült archiválni és megőrizni az utókor számára (forrás: tempofradi.hu)


2013. április 26., péntek

Bozsik és Hidegkuti posztumusz elismerése

forrás: dpase.hu
A Fővárosi közgyűlés legutóbbi ülésén díszpolgári címek adományozásáról döntött. Ennek értelmében az Aranycsapat két kiváló labdarúgója, Bozsik József és Hidegkuti Nándor is Budapest díszpolgára lesz. A posztumusz elismerés idén, július 19-én kerül átadásra. (forrás: honvedfc.hu)

Korábbi írásaink az Aranycsapat tagjairól itt olvashatók:
·                     Hidegkuti Nándor
·                     Bozsik, az alvezér

2013. április 23., kedd

Magyarország-Anglia (1934)

(forrás: magyarfutball.hu)



178. hivatalos válogatott mérkőzés 
helyszín: Budapest, IX. ker., Üllői-úti pálya
nézőszámok:thefa.com: 35.000
nso.hu: 35.000


  1. 1 - 0
    56' Avar István
    2 - 0
    69' Sárosi György
    2 - 1
    81' Tilson Fred
Magyarország MagyarországAnglia Anglia
  1. Háda József
  2. Vágó József
  3. Sternberg László
  4. Szalay Antal
  5. Szűcs György
  6. Lázár Gyula
  7. Rökk Ede
  8. Avar István
  9. Sárosi György
  10. Toldi Géza
  11. Kemény Tibor
  1. Moss Frank
  2. Cooper Tommy
  3. Hapgood Edris
  4. Stoker Lewis
  5. Hart Ernest
  6. Burrows Horace
  7. Crooks Samuel
  8. Carter Raich
  9. Tilson Fred
  10. Bastin Cliff
  11. Brook Eric
szövetségi kapitány:
Nádas Ödön
szövetségi kapitány:
válogató bizottság


2013. április 21., vasárnap

Hirzer (Híres) Ferenc

1902. november 21-én született Budapesten, pályája kezdetén a Törekvés SC-ben játszott, majd külföldre igazolt. Kezdetben a Makkabi Brünn (Maccabi Brno) játékosa volt, ezt követően 1924-ben Hambrugba költözött és egy idényt töltött el az Union 03 Altona csapatánál. 1925-ben megkereste a Juventus magyar edzője, Károly Jenő és egy másik magyar játékos, Viola József mellett Hirzert is leigazolt az olasz klub. Hirzer (vagy későbbi magyarosított nevén Híres) bemutatkozása elég jól sikerült, mesterhármassal nyitott a Parma ellen. Ekkor nevezték el Signorának a Juventust, mondván, hogy a csapat játéka olyan elegáns, mint egy igazi hölgy (amiből a '60-as években lett Signora Vecchia, vagyis Öreg Hölgy)Az ősz folyamán Hirzerre ráragadt a Gazella jelző, gyors, váratlan megoldásai miatt. Torinóban azt is följegyezték róla, hogy volt egy különleges szokása: minden egyes bemelegítő futást követően előhúzott egy fésűt a zsebéből és megigazította vele frizuráját. 

Hirzer nem csak a szurkolókat bűvölte el, hanem a tulajdonos Agnelli családot is levette a lábáról. A gyerek Gianni Agnelli így emlékezett vissza a magyar támadóra: 

„Abban az időben imádtam a futballt és a Juventust. Akkor kerültem először közelebbi kapcsolatba a focival, és sosem felejtem el, amit láttam. Annyira gyors volt, mint egy kilőtt nyílvessző.” 


Hirzer az 1925–26-os idényben 26 bajnokin 35-ször talált be a kapuba, ezzel ma is csúcstartó az olasz bajnokságban. Károly Jenő tragikus halála után ("Signor Karoli" a bajnokság döntőjének mindent eldöntő harmadik mérkőzése közben érte a szívroham) a csapat bajnok lett, a következő évben pedig a harmadik helyet szerezte meg. Ezt követően megtiltották külföldi játékosok szerepelését az olasz bajnokságban, így Hirzer hazatért és az MTK csapatával újabb bajnoki címet nyert. 1932-ben fejezte be pályafutását, majd edzőként újra visszatért Olaszországba és több kisebb csapatot irányított. 1957. április 28-án Trentóban halt meg. 







Játékos pályafutása
Törekvés SE
1913 - 1923
Makkabi Brünn
1923 - 1924
Union 03 Altona
1924 - 1925
Juventus FC
1925 - 1927
Hungária FC
1927 - 1932
Young Fellows
1932 - 1933
US Saint-Servan
1933 - 1935
eredmények / elismerések
Olasz bajnok (Juventus FC 1925-1926)
Magyar bajnok (Hungária FC 1928-1929)
Magyar Kupa-győztes (Hungária FC 1932)
Olasz gólkirály (1925-1926)
Edzői pályafutása
AC Mantova
1935 - 1936
US Salernitana
1936 - 1938
US Anconitana
1938 - 1939
US Salernitana
1940 - 1941
US Sestrese
1946 - 1947
SPAL Ferrara
1951 - 1951
US Aosta
1954 - 1955

2013. április 14., vasárnap

A genovai döntetlen


Olaszország-Magyarország 1:1
1940.12.01. 14:00, Genova, Stadio Luigi Ferraris, 35 000 néző. Barátságos mérkőzés
  1. 1 - 014' Trevisan Guglielmo
    1 - 162' Bodola Gyula
Olaszország OlaszországMagyarország Magyarország
  1. Ferrari Pietro
  2. Foni Alfredo
  3. Rava Pietro
  4. Depetrini Teobaldo
  5. Olmi Renato
  6. Locatelli Ugo
  7. Biavati Amedeo
  8. Bertoni Sergio
  9. Piola Silvio
  10. Trevisan Guglielmo
  11. Ferraris II. Pietro
  1. Csikós Gyula
  2. Pákozdi László
  3. Polgár Gyula
  4. Bíró Sándor
  5. Sárosi Béla
  6. Lázár Gyula
  7. Kincses Mihály
  8. Sárosi György
  9. Spielmann Ferenc
  10. Bodola Gyula
  11. Gyetvai László
szövetségi kapitány:
Pozzo Vittorio
szövetségi kapitány:
Ginzery Dénes
(forrás: magyarfutball.hu)
Korabeli tudósítás a Képes Sportban:




2013. április 12., péntek

Zelk Zoltán: Egy falusi futballpályán



A gesztenyelombok mögé  bújt
kis futballpályán, délelőtt,
iskolásgyerekek rugdalják
A labdát, a kapu előtt.

Engedjetek, hadd rúgjak én is
egy tizenegyest legalább…
hadd panaszlom jó büszkeséggel:
eltaláltam a kapufát…

Pedig de szépen szállt a labda…
s vele boldog tekintetem –
ó, hányszor múlt egy kapufán, egy
arasznyin csak, a győzelem…

De vesztesen, úgy is szép volt
a vasárnapi alkonyat
szárnyai alatt összebújni –
Ferit, Sanyit, a társakat

tudni köröttem. S tudni azt, hogy
ha győzelem, ha vereség
a mi szívünkben csak a hűség
hajtja új ágát, levelét.

Mi el nem hagyjuk csapatunkat,
vagyunk az öreg drukkerek –
új tavaszt, vasárnapot várva
virrasztja szívünk a telet.

Roppan a hó a Hegyi úton.
A fák, a lég s fönn, az egek
mind – mind üvegből. Este van már.
Jönnek az inasgyerekek.

Jönnek boltból, műhelyből, gyárból
vár rájuk, mi sosem elég,
anyai szó, fecsegő kályha,
gőzölgő krumplifőzelék.

De ráfagy a zsír a kanálra,
mert oly nagyon kell a beszéd,
az őszi vasárnapok íze:
Hogy is volt az a vereség…?

Hogy csalt a bíró… S balszerencse…
S ha az a kapufa bemegy…  -
De lesz tavasz még, lesz vasárnap
s a világ is beleremeg, 

nemcsak a háló… Benn a labda!
Napként ragyog majd az a gól!
Ragyog szemünk! És a ruhánkon
az olaj és a téglapor!

Ó, futball, futball! Negyven éve
kisérsz, bármerre is megyek,
te sem hagysz öregedni engem,
lelkemben fülel a gyerek.

Fülel. Fölugrik. Az egekre
dobja sipkáját. Gólt kiált.
Mert oly szomju a győzelemre –
mert van miért fizess, világ!

Mert lehet Orth, vagy kis Takács,
vagy
Puskás a neve – egyremegy:
őt látom a szatmári pályán,

ő tör kapura, Pomacsek, 
a győztes gólt mindig ő rúgja!
Egem, földem: kamaszkorom –
Ma faluszéli fák tövében,

holnap városi grundokon
rúgom a labdát a gyerekekkel,
kik nem a szürkülő  hajat:
szivünket látják, a halálig
izzó, pirosló parazsat. 

S amikor ama végső sípszóra
a pályáról majd lemegyek,
ha csapzottan is, ha lihegve,
de mégis, mint a győztesek!


(forrás: fototanu.blogspot.com)



2013. április 11., csütörtök

1938. FIFA-labda

Az 1938-as franciaországi labdarúgó-bajnokság hivatalos labdája (forrás: www.telegraph.co.uk)


Az első világbajnokságokon használt labdák színe kötelezően barna volt (az elkészítés technológiai folyamata akkor még nem tette lehetővé más színű labdák előállítását), a száját fűzővel kötötték meg. Az alkalmazott labdákat a világbajnoki tornát rendező ország kézműipara biztosította.
1951 óta már hivatalosan is használtak fehér színű labdákat, de a barna labda még vagy húsz évig használatban maradt, csak már nem volt szája, hanem a levegőnyílását egy önzáró tömőcsonk biztosította. (wikipédia)


Korábbi posztok az 1938-as világbajnokságról:


2013. április 9., kedd

Varga Zoltán-évforduló

Nem szeretek megemlékezni halál évfordulójára, eddig is inkább a születési dátumokra koncentráltam a visszaemlékezések során. De ez az élmény még nagyon friss...Ma 3 éve ment el Varga Zoltán, korábbi írásunk az olimpiai bajnok labdarúgóról ITT olvasható.

Olaszként bajnok, magyarként hős

Egy szuper írás Kertész Gézáról az SS Lazio blogon


2013. április 7., vasárnap

Az első magyar bajnoki mérkőzés plakátja



Az első magyar bajnoki mérkőzés plakátja (forrás: tempofradi.hu)


Az első hivatalos magyar labdarúgó-bajnokságot 1901-ben rendezte meg a Magyar Labdarúgó-szövetség. A bajnokság 5 fővárosi csapat részvételével zajlott, a pontvadászatot 100%-os teljesítménnyel a BTC csapata nyerte meg. Az első gólkirály a bajnokcsapat játékosa, Manno Miltiades, a legjobb játékos pedig Ray Ferenc lett. A bajnokcsapat tagjai érmet nem kaptak, egy vállalkozónak köszönhetően azonban a 11 legtöbbet szerepelt játékos egy-egy sapkát vehetett át.

2013. április 1., hétfő

Puskás Ferencre emlékezünk

"Futballista voltam, de úgy beszélhetek az életemről, mint egy szerelmi történetről. De ki mondhatná azt, hogy ez nem egy love story?" (Puskás Ferenc)

Az alábbi angol nyelvű összeállítással emlékezünk Puskás Ferencre, aki ma ünnepelné 86. születésnapját. Emlékét örökké megőrizzük!




A Puskással kapcsolatos további írásaink, fotók megtekinthetők ITT.

Április tréfa?

forrás: tempofradi.hu


1934. világbajnokság után:

A kudarcos szereplés hatására belátta a hazai sportvezetés, hogy változásokra van szükség, ezért az Edzők Testületében egyre több vita és előadás hangzott el labdarúgásunk korszerűsítésének kérdéséről. Az ülések eredményesnek bizonyultak, Holits Ödön és dr. Mamusich Mihály szerkesztésében megjelent egy szakkönyv
„Hogyan futballozzunk?” címmel, melyben öt pontban foglalták össze a szükséges teendőket a magyar futball megmentése érdekében.

Első és legfontosabb lépésként leszögezték, hogy „át kell alakítani játékunkat a modern futball követelményeinek megfelelően. El kell vetni minden felesleges sallangot, ami a régi közép-európai stílusból maradt ránk…De meg kell őrizni a régi iskolából rafinált csatárakcióinkat, lapos játékunkat, ötletes húzásainkat…” (SebesA vita alapját a WM-rendszer megalakulása jelentette a magyarok által kedvelt közép-európai stílussal szemben. Az angol rendszernek is nevezett WM kialakulása korszakos újítást jelentett, szellemi atyja az Arsenal klubigazgatója, Herbert Chapman volt (A WM formáció onnan kapta a nevét, hogy a tíz mezőnyjátékos elhelyezkedése a ’W’ és ’M’ betűk 5-5 végpontjára esett). Az újítás hatására az angol klub sorra nyerte a kupákat és bajnokságokat, így nem csoda, hogy a WM-rendszer hamar elterjedtté vált világszerte. A WM más taktikát és más típusú technikai készséget is igényelt, mint a hagyományos, közép-európai gúlarendszer, a játékosok itt lényegesen többet fejeltek és ütköztek, így az erősebb testfelépítésű futballisták jobban tudtak érvényesülni. 

A magyar labdarúgók azonban mindig is a technikájukról voltak híresek, így nem csoda, ha sokan ellenezték, sőt mereven elutasították az új rendszer bevezetését. Habár az MLSZ állást foglalt a WM mellett, teljes mértékben soha nem sikerült elsajátítani a magyar mentalitástól idegen rendszert. (A középutat Sebes Gusztáv dolgozta ki, aki 1948-tól a válogatott szövetségi kapitányaként bevezette a 4-2-4-es játékrendszert, melyben a régi begyakorolt stílushoz hasonló improvizatív játékot játszott a magyar csapat).